A Tiszavirág című bábelőadás, Tombácz János szatymazi pásztorember, két meséjéből készült.

Meséi gyönyörűek, ám hosszúak, hömpölygőek, mint maga a szegedi csodás szőke folyónk a Tisza.

De ahogy a folyó számtalanszor kiöntött, és meg kellett zabolázni, mederbe terelni, gátakat kellett felhúzni, hogy amit épít és táplál ne tudja elmosni, úgy a Tombácz meséket is meg kellett szelídíteni. Ha már szelídítünk, legyen az valóban szelídítés. Szóljon a Tiszáról, a boszorkányszigetről, a tiszavirágokról és egy szerelemről.

„Régen a Tisza is csak olyan folyó volt, mint sok más. Hömpölygött a medrében, táplálta a földeket és néha kiöntött. De aztán egy szép napon kivirágzott. Más folyók nem virágzanak. Csak a Tisza virágzik tiszavirágot. S hogy miért, erről szól ez a mese.”